Az ischaemiás szívbetegség a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegség, mely hosszú távon a koszorúerek megbetegedését okozza (érelmeszesedéshez vezet). A működő szívizom oxigénhiányban szenved, ami idővel teljesítménycsökkenéséhez, majd egyes szívizomsejtek elhalásához vezet. Az ischaemiás szívbetegség akut formája lehet a szívinfarktus, míg krónikus megnyilvánulásai közé sorolható az infarktust követő állapotok, mint az angina pectoris, ingerátadási és szívritmuszavarok. Az ischaemiás szívbetegség esetén a gyógykezelés alapja mindenkor a szívizom vérellátásának növelése és a megfelelő oxigénbevitel.